El vagyok úszva.
Adott egy kardigán, ami kb. 70%-a kész van. Pár éve kezdtem kötni, akkor készen lett a háta és a két eleje, plusz az elkezdett ujja. Januárban, vagy mikor, nekiugrottam megint, hogy ezt most mindenképpen be kell fejeznem, mert rettenetesen nyomaszt.
Nem sikerült felvennem a "fonalat", lebontottam. Aztán ezt még néhányszor megejtettem, mert lazák lettek a szemek, nem lett jó a szaporítás...
Néhányszor megnéztem az elejét meg a hátát, aztán azokból is lebontottam, kisebb hibák miatt.
Hétvégén az egyik ujja készen lett, most kötöm a másikat. Remélem, hogy ez már a végleges verzió lesz.
Azon gondolkoztam a hétvégén, hogy amennyit kötöttem az elmúlt 2 hónapban méterben, az már egy komplett pulóver lett volna. :)
Tegnap meg azon gondolkoztam, hogy lehet, hogy most meg kicsi lesz........ :)))
(Erre is találtam megoldást! Berakom 2x a szártóba, és jó is lesz az unokahúgomra. :) Ő értékelni fogja.)
11 hónap Márival
6 napja
2 Üzenet:
Hááát... igen megesik az ilyesmi az emberrel:)
Aranyos kis történet a hugi biztosan örül majd. Azért szurkolok neked valami csak készüljön már belőle valakimnek. NE ADD FEL!
Így utána számolva nekem is van egypár félbe maradt kötésem 2 kendő és tavaly találtam egy csipke pulcsit a hátulja teljesen kész az eleje félig és milyen vékony voltam mikor elkezdtem.
Megesik bizony. Pár éve kötöttem egy pulóvert, de az sem sikerült. Valahogy ezekkel a leírásokkal is annyi bajom van...
De ezt megkötöm, bármi is legyen belőle. :)
Én olyan nehezen ítélem meg, hogy jó lesz-e? Persze méricskélem, meg magamhoz is rakom, de akkor is...
Megjegyzés küldése